Az esővíz elvezetése a talajban nem egyszerűen azt jelenti, hogy minél gyorsabban megszabadulunk a lehullott csapadéktól. A jól működő talaj képes a vizet befogadni, egy részét a gyökérzónában megtartani, a felesleget pedig fokozatosan mélyebb rétegek felé továbbítani.

Ha a víz nem tud megfelelően beszivárogni, a felszínen tócsák, sáros foltok vagy tartósan vizenyős területek alakulhatnak ki. Ennek hátterében gyakran tömörödött talaj, rossz talajszerkezet, magas agyagtartalom, vízzáró réteg vagy nem megfelelő tereplejtés áll.

Röviden: a jó esővíz-elvezetéshez olyan talajszerkezetre van szükség, amely egyszerre engedi beszivárogni a vizet és képes annak egy részét későbbi felhasználásra megtartani.

Mi történik az esővízzel, amikor a talajra érkezik?

A csapadék egy része:

• beszivárog a talajba,
• a talaj pórusaiban tárolódik,
• mélyebb rétegekbe szivárog,
• a növények felveszik,
• elpárolog,
• vagy felszíni lefolyásként távozik.

Hogy ezek közül melyik folyamat dominál, nagymértékben függ a talaj állapotától.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai anyaga szerint a talaj víztartó- és vízáteresztő képessége, porozitása és morzsás szerkezete szorosan összefügg a szerves szén mennyiségével. Kedvezőbb talajszerkezet mellett javulhat a vízbefogadó képesség, miközben mérséklődhet az erózió és a tápanyagok kimosódásának veszélye.

Ezért az esővíz kezelése valójában részben talajszerkezeti kérdés.

Miért nem folyik el az esővíz a talajban?

Ha eső után hosszú ideig megáll a víz, nem feltétlenül a csapadék mennyisége az egyetlen probléma.

Tömörödött talaj

A tömörödés hatására csökken a talaj nagyobb pórusainak száma.

Ezek a pórusok fontosak:

• a gyorsabb vízbeszivárgáshoz,
• a levegőzéshez,
• a gyökerek növekedéséhez.

Tömörödött talajnál ezért a víz nem lefelé halad, hanem egyre inkább a felszínen marad vagy oldalirányban folyik el.

A NAK szakmai anyagai a tömörödött talajt és a pangó vizet is összekapcsolják a romló vízbefogadó képességgel.

Magas agyagtartalom

Az agyagos talaj nagyon finom szemcsékből áll, ezért jól tartja a vizet, ugyanakkor rossz szerkezet esetén lassú lehet a víz beszivárgása.

Ez különösen akkor okoz problémát, ha az agyagos talaj:

• tömörödött,
• kevés szerves anyagot tartalmaz,
• rendszeresen nedves állapotban művelik,
• vagy a felszíne eliszapolódott.

Fontos: az agyagos talaj önmagában nem jelent rossz vízelvezetést. Egy jó szerkezetű, morzsás agyagos talaj egészen jól képes gazdálkodni a csapadékkal.

Vízzáró vagy tömör réteg

Előfordulhat, hogy a felső talajréteg megfelelőnek tűnik, alatta azonban egy tömör réteg akadályozza a víz továbbhaladását.

Kertekben ilyen réteg kialakulhat például:

• építkezés során,
• munkagépek terhelése miatt,
• rendszeresen azonos mélységben végzett művelés következtében.

Ilyenkor a felszíni talaj javítása önmagában nem biztos, hogy megszünteti a pangó vizet.

Rossz tereplejtés

Ha a kert mélyebb pontjai felé folyamatosan összegyűlik a csapadék, a probléma részben tereprendezési kérdés lehet.

Ilyenkor meg kell vizsgálni:

• merre folyik a felszíni víz,
• vannak-e mélypontok,
• az épületekről érkező csapadék hová kerül,
• szükség van-e külön vízelvezetésre.

Esővíz elvezetés vagy vízmegtartás?

A kettő nem ellentéte egymásnak.

A korszerűbb talaj- és vízgazdálkodás célja nem az, hogy minden esővizet a lehető leggyorsabban elvezessünk a területről.

Sokkal inkább az, hogy:

a talaj annyi vizet fogadjon be és tartson meg, amennyit képes, a valódi felesleg pedig biztonságosan elvezethető legyen.

A NAK szerint a hosszabb száraz időszakok miatt egyre nagyobb jelentősége van a vízvisszatartásnak, a talajnedvesség megőrzésének és a vízmegőrző agrotechnikai módszereknek.

Ezért egy jó vízgazdálkodású kertben egyszerre érdemes foglalkozni:

• vízbeszivárgással,
• vízmegtartással,
• talajszerkezettel,
• és a felesleges víz elvezetésével.

Hogyan javítható az esővíz beszivárgása?

1. Csökkentsük a talajtömörödést

A tömörödés megszüntetése az egyik első lépés.

Kiskertben ez történhet:

• ásóvillával,
• megfelelő mélységű lazítással,
• talajkímélő műveléssel,
• állandó közlekedőutak kialakításával.

Fontos, hogy a talajt ne műveljük túl nedves állapotban.

A NAK szőlészeti szakanyaga szerint a mélyebb lazítás egyik célja éppen a talaj vízáteresztő és vízbefogadó képességének javítása, ha ezt tömörödött réteg akadályozza.

2. Javítsuk a talaj szerkezetét

A jó morzsás szerkezetben különböző méretű pórusok találhatók.

A nagyobb pórusok segítik:

• a víz gyorsabb beszivárgását,
• a levegő mozgását.

A kisebb pórusok pedig hozzájárulnak a víz megtartásához.

Ezért a jó talajszerkezet egyszerre javíthatja a vízelvezetést és a vízmegtartást.

A talajszerkezet támogatásának egyik alapja a megfelelő szervesanyag-gazdálkodás.

3. Használjunk érett komposztot

Az érett komposzt rendszeres használata hosszú távon hozzájárulhat:

• a talajszerkezet javításához,
• a szervesanyag-tartalom növeléséhez,
• a talajélet támogatásához,
• a vízgazdálkodás javításához.

A NAK szerint a szervesanyag-tartalom növelése kedvezően hat a fizikai talajállapotra és javíthatja a vízbefogadó képességet.

A kerti növényi maradványok komposztálási folyamatának támogatására például Greenman Compost is beilleszthető a rendszerbe. A cél ebben az esetben nem közvetlen vízelvezetés, hanem olyan érett szerves anyag előállítása, amely később visszakerülhet a talajba.

Huminsav és esővíz-gazdálkodás

A huminsavas talajkondicionálás is kapcsolódhat a talaj vízgazdálkodásához.

A humuszanyagok szerepet játszanak:

• a talaj aggregátumainak kialakulásában,
• a víz megtartásában,
• a tápanyagok megkötésében,
• a gyökérzóna állapotának javításában.

Ezért egy rossz szerkezetű talajnál nemcsak a felesleges víz elvezetését, hanem a talaj vízkezelő képességének egészét érdemes javítani.

A Greenman HuminNova huminsav- és szervesanyag-tartalmú talajkondicionáló, amely dudaritot, alginitet és riolittufát tartalmaz. A gyártói leírás szerint a készítmény a talajszerkezet, valamint a víz- és tápanyag-megtartó képesség támogatására használható.

Ez nem dréncső helyett alkalmazható megoldás, hanem akkor lehet releváns, ha a probléma részben a gyenge talajszerkezethez kapcsolódik.

Folyékony huminsavas talajkezelés

Más megközelítést jelenthet a Greenman AgroHumin, amely humin- és fulvosavakat, aminosavakat, valamint makro-, mezo- és mikroelemeket tartalmazó komplex növénykondicionáló.

A gyártói alkalmazási javaslat szerint talajon keresztül kijuttatva a talajszerkezet, a gyökérzóna és a tápanyag-hasznosulás támogatására használható.

A készítmény tehát akkor illeszthető a vízgazdálkodási stratégiába, ha a cél nem közvetlenül a fölösleges víz mechanikai elvezetése, hanem a talaj állapotának javítása.

Talajélet és vízbeszivárgás

A talajban élő mikroorganizmusok közvetetten a vízgazdálkodásra is hatással lehetnek.

A NAK szakmai anyaga szerint baktériumok, gombák és más talajlakó szervezetek részt vesznek a talajaggregátumok kialakulásában. A stabilabb, morzsás szerkezet pedig jobb vízbefogadó képességgel társulhat.

Ezért a talaj biológiai aktivitásának fenntartása is része lehet a hosszabb távú talajkezelésnek.

A Greenman Agro mikrobiológiai készítmény ilyen szerepben egészítheti ki a szervesanyag-pótlást vagy a huminsavas talajkondicionálást.

Fontos azonban: pangó víz vagy vízzáró talajréteg esetén egy mikrobiológiai készítmény önmagában nem oldja meg a fizikai vízelvezetési problémát.

Esővíz elvezetése agyagos talajon

Az agyagos talaj vízelvezetése különösen gyakori kerti probléma.

Ilyen területen először azt kell kideríteni, mi akadályozza a vizet:

• maga a finom szemcseösszetétel,
• felszíni tömörödés,
• mélyebb eketalp vagy tömör réteg,
• rossz tereplejtés,
• túl magas talajvíz.

Amit érdemes tenni

Hosszabb távon segíthet:

• rendszeres komposztbevitel,
• szervesanyag-pótlás,
• megfelelő talajlazítás,
• nedves talaj taposásának kerülése,
• növénytakarás,
• talajkondicionálás.

Amit ne tegyünk automatikusan

Ne öntsünk néhány zsák homokot a felszínre abban a reményben, hogy ettől az agyagtalaj azonnal jó vízelvezetésű lesz.

Kis mennyiségű homok nem feltétlenül változtatja meg kedvezően a szerkezetet. Rossz arányban akár még tömörebb közeg is kialakulhat.

Mikor van szükség drénezésre?

Ha a talaj szerkezetének javítása nem elegendő, műszaki vízelvezetésre is szükség lehet.

Drénezés akkor lehet indokolt, ha:

• tartósan megáll a víz,
• magas a talajvíz,
• vízzáró réteg akadályozza a szivárgást,
• épületek vagy burkolatok miatt nagy mennyiségű csapadék koncentrálódik egy területre.

Dréncső

A perforált dréncső összegyűjti a talajban felhalmozódó felesleges vizet, majd egy kijelölt pontra vezeti.

Működéséhez azonban szükség van:

• megfelelő lejtésre,
• megfelelő ágyazatra,
• geotextíliára,
• megfelelő befogadóra.

A rosszul tervezett drénezés nemcsak hatástalan lehet, hanem a szükségesnél több vizet is elvezethet a kertből.

Szikkasztó

A szikkasztó célja nem az, hogy távolra vezesse a vizet, hanem hogy megfelelő talajrétegbe juttassa, ahol az fokozatosan elszivároghat.

Ehhez elengedhetetlen a helyi talaj vízáteresztő képességének ismerete.

Nagyon kötött vagy magas talajvízszintű területen a szikkasztó hatékonysága korlátozott lehet.

Esőkert: amikor nem elvezetjük, hanem helyben tartjuk a vizet

Kertben érdekes alternatíva lehet az esőkert.

Ez egy sekélyebb, növényekkel beültetett mélyedés, amelybe például az ereszről érkező csapadékvizet vezetjük.

Az esőkert célja, hogy:

• lassítsa a lefolyást,
• időt adjon a beszivárgásra,
• helyben tartsa a csapadék egy részét,
• csökkentse a hirtelen vízterhelést.

Ez különösen jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amely nem egyszerűen elvezetni, hanem hasznosítani és visszatartani szeretné az esővizet.

Mulcs és növénytakarás

A talaj felszínének takarása szintén hatással van a csapadék kezelésére.

A mulcs:

• tompítja az esőcseppek közvetlen ütőhatását,
• mérsékelheti a felszín eliszapolódását,
• csökkentheti az eróziót,
• lassíthatja a felszíni lefolyást,
• mérsékelheti a párolgást.

A cél az, hogy az eső ne egyszerre, nagy sebességgel hagyja el a területet, hanem minél nagyobb arányban beszivárogjon a talajba.

Esővíz elvezetése lejtős kertben

Lejtős területen más jellegű probléma alakul ki.

A víz nem feltétlenül áll meg, hanem túl gyorsan elfolyik.

Ennek következménye lehet:

• talajerózió,
• termőréteg-veszteség,
• tápanyagok lemosódása,
• alsóbb területek elvizesedése.

Ilyenkor a cél inkább a víz lassítása.

Segíthet például:

• sűrű növénytakaró,
• mulcs,
• teraszok,
• szintvonalakat követő kialakítás,
• esőkertek,
• kisebb vízvisszatartó mélyedések.

A NAK szerint a talajfelszín fedettsége és a vízmegőrző agrotechnikai módszerek egyaránt hozzájárulhatnak a vízháztartás javításához.

Más, ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmények

A Greenman készítményein kívül más gyártóknál is találhatók olyan talaj- és növénykondicionálók, amelyeket a Biokontroll Hungária az ökológiai gazdálkodásban felhasználhatónak ítélt készítmények között tart nyilván.

Amalgerol Essence

Az Amalgerol Essence szerepel a Biokontroll jelenlegi trágyázó, talajjavító és növény-/talajkondicionáló készítményeinek listáján, határozatlan engedélyérvényességgel.

Talaj- és növénykondicionáló készítményként olyan technológiában lehet releváns, ahol a talaj állapotának és biológiai működésének támogatása is cél.

Ez azonban nem tekintendő közvetlen vízelvezető megoldásnak: tömörödött vagy vízzáró réteg esetén a fizikai problémát külön kell kezelni.

BactoFil A10

A BactoFil A10 egyszikű kultúrákhoz fejlesztett talajbaktérium-készítmény. A Biokontroll aktuális listáján szintén megtalálható, határozatlan engedélyérvényességgel.

Mikrobiológiai készítményként a talaj biológiai folyamatait támogató technológiába illeszthető, ezért funkciója eltér egy mechanikai talajlazítástól vagy drénezéstől.

Fontos: a Biokontroll-listán való szereplés nem jelenti azt, hogy egy készítmény bármilyen körülmények között vagy tetszőleges módon használható. Mindig a termék hatályos engedélyokirata, címkéje és az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírások az irányadók.

Mit tegyünk, ha eső után áll a víz a kertben?

Érdemes ebben a sorrendben vizsgálódni:

1. Figyeljük meg, mennyi ideig marad meg a víz

Egy nagy zivatar utáni néhány órás vízborítás nem feltétlenül jelent komoly problémát.

Ha azonban napokon keresztül áll a víz, már érdemes beavatkozni.

2. Vizsgáljuk meg a talajt

Agyagos? Tömör? Van mélyebben kemény réteg?

3. Ellenőrizzük a tereplejtést

Nem az épület vagy terasz felé folyik-e a víz?

4. Keressük meg a tömör réteget

Szükség lehet mélyebb lazításra.

5. Javítsuk a szervesanyag-tartalmat

Érett komposzttal és hosszabb távú talajgazdálkodással.

6. Védjük a talajfelszínt

Mulccsal vagy növénytakaróval.

7. Gondoljunk a víz visszatartására is

Nem minden vizet kell azonnal kivezetni a kertből.

8. Ha szükséges, tervezzünk műszaki megoldást

Drén, szikkasztó vagy más vízelvezető rendszer előtt érdemes szakemberrel megvizsgáltatni a helyi adottságokat.

Gyakori kérdések az esővíz talajban történő elvezetéséről

Miért nem szivárog el az esővíz a kertben?

Leggyakrabban tömörödött talaj, nagy agyagtartalom, vízzáró réteg, magas talajvíz vagy kedvezőtlen tereplejtés miatt.

Hogyan javítható a talaj vízáteresztő képessége?

A probléma okától függően talajlazítással, szervesanyag-pótlással, komposzttal, növénytakarással és hosszabb távú talajszerkezet-javítással.

Segít a komposzt a vízelvezetésben?

Közvetlen vízelvezetőként nem működik, de hosszabb távon javíthatja a talaj szerkezetét és pórusrendszerét, ami kedvezőbb vízbefogadást eredményezhet.

Agyagos talajon szükséges dréncső?

Nem mindig. Először azt kell megállapítani, hogy a probléma felszíni tömörödés, rossz talajszerkezet, mélyebb vízzáró réteg vagy magas talajvíz miatt alakult-e ki.

Homokkal javítható az agyagos talaj vízelvezetése?

Egyszerűen kis mennyiségű homok hozzáadása nem feltétlenül megfelelő megoldás. Hosszabb távon általában a szervesanyag-pótlás és a talajszerkezet javítása biztosabb kiindulópont.

Miért fontos egyszerre a vízelvezetés és a vízmegtartás?

Mert a cél nem az, hogy a csapadék teljes mennyisége elhagyja a területet. A növények számára hasznos víznek a gyökérzónában kell maradnia, miközben a túlzott mennyiségnek el kell tudnia szivárogni vagy biztonságosan el kell távoznia.

Segít a huminsav a vízgazdálkodásban?

A humuszanyagok a talajszerkezet és a vízmegtartás szempontjából is fontosak. A huminsavas talajkondicionálás ezért a hosszabb távú talajkezelés része lehet, de nem helyettesíti a szükséges drénezést vagy a tömör réteg mechanikai megszüntetését.

Összegzés

Az esővíz elvezetése a talajban akkor működik jól, ha maga a talaj is képes befogadni és továbbítani a vizet.

A cél tehát nem egyszerűen a víz gyors eltávolítása.

Egy jól működő talaj:

• befogadja a csapadékot,
• annak egy részét megtartja,
• levegőt biztosít a gyökereknek,
• a fölösleges vizet pedig mélyebb rétegekbe engedi.

Ennek alapja a jó talajszerkezet, megfelelő szervesanyag-tartalom, alacsony tömörödés és aktív talajélet.

A hosszabb távú talajkondicionálásba szükség szerint Greenman HuminNova vagy AgroHumin is beilleszthető, a mikrobiológiai oldal támogatására pedig Greenman Agro használható. Ezek azonban nem helyettesítik a mechanikai vízelvezetést ott, ahol valódi drénezési vagy tereprendezési probléma áll fenn.

A legfontosabb tehát, hogy először derítsük ki, miért nem szivárog el a víz – és csak ezután válasszuk ki a megfelelő megoldást.